2014. július 3., csütörtök

Első nap, utazás. Elvárásaim, kérdéseim, elképzeléseim, belső folyamataim Peruról


 Felszálltunk Amszterdamból KLM járattal.

Ki kellett volna nyomtatni a WizzAir-es  beszállókártyát mert nagyon legombolnak. Illetve az amszterdami vonatra is be kellett volna csekkolni. Még dolgozott bennem a sárgaláz oltás, hőhullámaim voltak, és ultrastresszes voltam. Sok mindent kellett lezárni utazás előtt, és annyira sok ismeretlenes volt nekem az egyenlet: egy másik fölrész, más időzóna, idegen nyelv, moszkítók, és magashegyi levegő, csupa olyan dolog, amit előtte még nem. Aztán ez az út során pont az ellenkezőjébe fordult. Mindaz amitől féltem, hirtelen izgalmassá és csalogatóvá vált.

Amikor felszálltunk Amszterdamból, és éreztem, hogy na most már nincs visszaút, nem késtünk le semmit, rajta vagyok az óceánjárón, irány előre! :-)

Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben:
A parázás elveszi a lehetőséget a jelenben levéstől. Pedig ül mellettem egy kedves figura, akivel még beszélgetni is fogok.
Szeretem Istent és ő is szeret engem, úgyhogy minden a legnagyobb rendben kell legyen.

Miért is megyek Peruba, azon kívül, hogy tanulmányozni fogom az aranybányászat és az őslakos indiánok küzdelmeit, az okozott környezeti károkat.
Találkozni PachaMamával, a végtelen, buja, zöld, burjánzó természettel. Színek, szagok, emberek, mosolygósak, kedvesek. A Föld tüdeje ott van. Egy kicsit közelebb kerülök a forráshoz, Földanyához, a táplálóhoz, aki végtelen tér kozmikus ereje, a teremtő anya, amiben a tárgyak, tájak formát öntenek. Civilizációmentesség, közel lenni a valósághoz.

Azt hiszem az olyan félelmetes, hogy az Egómat veszítem el. A kötődéseimet. Mihez is kötődöm? Európához? A betonhoz? A családomhoz, a munkámhoz, a barátaimhoz. Az érzelmeimhez, a szokásaimhoz, az otthonmhoz. Ezekhez mind nagyon.

Mi a célja ennek az útnak? Hogy rálássak arra ahol élek, aki vagyok. Rálássak Európára egy másik perspektívából, egy másik időzónából. Hogy megértesm mélyen, hogy miben vagyok. Miért küzdök, harcolok? Mi az értelme ennek az egésznek? Hogy lássam az igazságot. És akkor már nem lehet himi-hámozni. Amikor igazság van, akkor az ott van.

2014. július 2., szerda

Redfield nyomán Peruban - avagy felismeréseim a Machu Picchun

A kokalevél rágcsálásától friss voltam hajnali 5-kor, amikor indultunk a buszhoz a hegyre. Még koromsötét volt ugyan, de a távolból már felsejlett az "Öreg hegy" látványa. Az a gondolatom támadt, hogy éppen most VAGYOK. Mindegy milyen tájon vagyok, mi vesz körül, abban a fekete éjszakában bármi is lehetett volna, és bárhol is lehettem volna, de az ami vagyok, az változatlanul és nagyon régről ismerős már. A félelmeim, a kételyeim, örömeim, ez mind én vagyok. Csak a tapéta más a falaimon.
Aztán az a gondolat is jött, miután felmásztam az Inka ösvényre a "Nap kapuig", hogy otthon érzem magam. A félelmeim, kételyeim általában az emberi kapcsolataimból jönnek, és mesterséges, városi környezetben felerősödnek. Elvesztem gyakran az orientációmat ilyenkor. Amikor pedig magam vagyok és mozgásba lendülök egy szép természeti környezetben, akkor minden a helyére kerül. A növények, a színek mind olyan élesek. Minden új és érdekes, a zöld 50 árnyalata lenyűgöz. Örvendek mint egy gyermek.

És ahogy haladok az ösvényen, mint több száz másik ember, egyedül vagyok, és mégis egységben mindenkivel.
- Ott az az Úr éppen egy 2 cm-es madárfiókát (icipici, talán kolibri?) ment meg a földről. Kizuhant a fészekből.
- Ott az a lány sír.
- Ott egy fiatal pár épp eljegyzi egymást a Nap kapujában, és hangosan éneklik az " I love you Baby"-t a Machu Picchunak.

Minden lenyűgöz. Az emberek szépsége, az érzelmeik kifejeződése, és azok a csodálatosan ágaskodó buja zöld hegyek. Vágyat ébresztenek bennem. Szerelmes vagyok ezekbe a hegyekbe. Eggyé akarok válni velük. Szeretkezni akarok a vad természettel. Ahogy kanyargunk fentről visszafelé az ösvényen, egyre újabb és mélyebb rétegeibe enged be a hegy. Bent vagyok a hegy belsejében és átölelem kívülről egyidőben. Elszédít ez a találkozás a hegyekkel, egy folyamatosan hullámzó táncot járok velük.

Machu Picchu a férfi minőség, a Nap. Wayna Picchu a női minőség a Hold az inka dualitás szerint.
A hegyek tisztelettel üdvözlik egymást. Az inka hitvilágban 3 világ létezik: a tudatalatti, amit a kígyó jelképez; a való világ amiben élünk és a párduc jelképez; és a spirituális világ, amit a kondor jelképez. Ezek a szimbólumok is megtalálhatóak a Machu Picchun.

Nagyon magas rezgésszámon élhettek az inkák. Ezen a helyen különösen érezhető. Olyan, mintha még mindig itt lennének csak láthatatlanul. Vagy a működésükkel annyira feltöltötték ezt a helyet, hogy kimeríthetetlen energiaforrássá vált, és a naponta 2500 turista jelenléte sem tudja ezt csorbítani.

A Machu Picchun eleinte zavartak a korlátok, hogy nem lehet bent inni-enni még egy mosdó sincs, meg szemetes. Aztán rájöttem, hogy ezeknek itt nincs helye, ez egy rituális hely, és oda úgy kell belépned, igények nélkül, hogy ott nincs másnak helye, csak a puszta létezésnek.

 Állítólag az Inkák elhagyták ezt a helyet tudatosan, valószínüleg a spanyolok elől. Nem akarták, hogy megtlálják ezt a helyet, és nem is találták meg soha. De nekem az volt az érzésem, hogy még mindig itt vannak és rejtélyes láthatatlan módon fenntartják ezt a helyet. Megjelentek előttem a rituálék, ceremóniák, amiket itt tarthattak. Csak a kiválasztottak éltek itt, kb. 5-600 ember.

Az inka ösvényen lépkedtem tovább, ami 6000 km hosszú és a Szent völgyön át vezet. Az ösvény lapos nagyobb és kisebb szabálytalan kövekből áll, egy szakasza a Machu Picchu fölött haladt, azon másztam fel a Nap kapuig, majd visszafele már szökelltem mert sietnem kellett. Egy kis inka lánynak képzeltem magam, aki épp a rituáléra tart a Machu Picchura. A lábam alatt oldvadoztak a kövek. Azt éreztem, hogy tudják, hogy sitenem kell és kínálták magukat, hogy:


 - Hé ide lépj!
 - Most meg ide!
- Gyere már várlak!
- Kérlek lépj rám!
- És engem se hagyj ki!

Így hip-hopp a romoknál voltam újra. Közben meg azon gondolkodtam, hogy vajon hány millió algoritmus szerint lépnek az emberek a kövekre, és vajon egyszer valaha előfordult-e már, hogy valaki pont ugyanazokra a kövekre, ugyanolyan egymás-utániságban lépett rá? Talán az egyik inka elődöm?

Annyi csoda ért a hegyen, hogy nem győzöm leírni!

 Hálám jeléül a helyi szokás szerint kokaleveleket áldoztam egy kövön az inka ösvényen. Egyet a Napnak, egyet a Holdnak, egyet Pachamamának, egyet a mindent Teremtőnek, és egyet Önmagamért. Egy kaviccsal pecsételtem le. Aztán tovább haladva a Nap kapuja felé megláttam, hogy mások is ugyanígy tettek egy kőoltáron.





 A Jóisten szeret engem.

Cusco volt az inkák fővárosa. Hatalmas terekkel régi épületekkel. Az út végére sikerült rárezegnem az inka kultúrára. Az, hogy van egy ilyen hely Peruban, valahogy az egész utamat az országról alkotott képemet átértékelte. Fenn van tartva ez a hely. Peru spirituális központja. Peru koronája Machu Picchu. A hegy csúcsán állandóan egy sejtelmes köd ül, mint egy varázsüstből felszabaduló füstpamacs, ami megbabonáz, az az érzésem támad, hogy folyamatosan kotyvasztanak valamit ott. Néha sikerül egy szivárványt például.

2009. december 15., kedd

Pay the Climate Debt

Lenyügöződtem. Az afrikai lakótársaim azért kampányolnak, hogy a gazdag országok fizessenek úgynevezett klímaadósságot, amiért hosszú évtizedeken, századokon át kizsákmányolták az erőforrásaikat.

Ugandából, Zimbabwéből, Kenyából vannak. Az MS Actiona!d NGO (http://www.ms.dk) hozta őket Dániába. Az augusztus óta tartó, négy hónapos képzés keretében felkészítette őket hogy kell kampányolni, projektet csinálni, hogy kell a médiába bekerülni, blogolni, és tartalmilag is a topon lenni.

Az egész a COP 15-re futott ki, most zajlik az intenzív kampány. Piros öltönyökben klímaadósság behajtó ügynököknek öltöznek, és masíroznak Koppenhágában, a Bellacenterben, Brüsszelben és kb. mindenütt.








A COP 15 előtti szombaton csináltak egy nagy lelkesítő, beindító workshopot az önkénteseiknek és maguknak, amire meghívták a Yesment, hogy adjon inspiráló ötleteket. Ott voltam, Q jó volt. A Yesmen olyan, mint otthon a Kétfarkú Kutya Párt, csak még ütősebb. Folyamatosan hekkelik a médiát. Pl. pár 100.000 példányban kiadtak egy hamis számot a New York Times-ból csupa pozitív hírrel, címlapon: "A háborúnak vége Irakban", ingyenes egészségügy, stb. Van egy kis videó róla, és tök jó az emberek reakciója. Meg különböző konferenciákra besunnyognak öltönyben, mint vezérigazgatók, politikusok és osztják az észt.

A másik nagyszerű ötletük a "Critical Run" volt, aminek a lényege, hogy 15 percet kényelmes tempóban futottunk Koppenhága belvárosában, közben véleményt cseréltünk egymással a Klíma adósságról, és szórólapoztunk a járókelőknek. Mindezt felvettük videóra. Az akció ötletgazdája egy francia művészt Colonel, aki szerint lejárt a kerekasztalok ideje, komoly témákat leginkább mozgásban lehet megvitatni, szóval gyerünk ki az utcára! :-)

Mindezek után látom jön az eredmény: Az Actiona!d és az egyik lakótársam, Chandia Ugandából szervezett egy kamu sajtótájékoztatót a COP 15-en tegnap, eladta magát az Afrikai Unió képviselőjeként, és az Ugandai parlament tagjaként kamunéven, és válaszolt Kanadának egy ugyancsak kamu sajtóközleményére, amiben totál emissziócsökkentést jelentettek be.

Na ide süssetek:



Itt olvashattok az akcióról angolul: http://www.ms.dk/sw150353.asp

És végül, de nem utolsósorban egy szlogent is gyártottak egy közismert raperrel.

Ezzel búcsúzom mára:

We are watching You,
You know what to do,
The number has been said,
Pay the climate debt!

2009. december 10., csütörtök

Klimaforum dec 10-en

Eloszor is, erdemes megnezni, hogy erkeznek a delegaltak a klimatargyalasokra:



Az okologiai adossagrol hallgattam egy nagy panelbeszelgetest. A panelben ult Naomi Klein is, meg a boliviai klimatargyalo Angela Navarro, aki a hivatalos targyalasokrol jott at a Klimaforumra. O nagyon inspiralo volt, az egesz emberiseg felelossegerol beszelt a felmelegedes miatt, valahogy kozel hozta, es megfoghatova tette a komplex problemat, megindito erzekenyseggel beszelt az Foldrol, mint anyarol akitol maximalisan fuggunk es akire vigyaznunk kell hogy tovabb taplalhasson minket. Szerinte a deliek azert szenvednek jobban, mert kozelebb vannak az anyafold szivehez, es jobban halljak a jajveszekelest, es talan az a feladatuk a mai tortenelemben, hogy eljuttassak Eszakra a Fold uzenetet.

Nehez igy atadni, de ott nagyon megindito volt, vastapsok szakitottak meg a beszedet. Es folyamatosan kerte a resztvevoket, hogy segitsenek. Nagy szukseg van az alternativ klimaforumra, es a nyomasgyakorlasra. Dec 16-an lesz egy nagy tuntetes a Bellacenternel emiatt.

Nem varta ki a panel veget, mert rohant vissza a targyalasokra.

Altalanossagban el vannak keseredve a fejlemenyek miatt. A targyalasok nagyon lassan zajlanak. Egyelore toporognak. Obama csak a legvegere 18-an erkezik.
O elegge donto faktor a jatekban, mert az osszes CO2 kibocsatas 25%-ert felelos USA. Ha ok nem kotelezik el magukat Kina, India sem vallal annyit.

A targyalasok szokasosan keves fejlett orszag dominanciajaval zajlanak. 192 orszag hivatalos, de 40-en dominalnak. Tuvalu kivonoult a targyaloterembol, mert teljesen negligaltak. Tuvalu egy kis csendes oceani sziget, erosen erintett, a tengerszint emelkedes hatasara eltunhet a Fold szinerol.

A Bellacenterben levo aktivistak hangosan tuntettek Tuvalu mellett.

Naomi Klein mondta, hogy a targyalo delegaltak ulnek korben az oltonyeikben, lesutik a szemuket, topognak a labukkal, kerulik egymas tekintet, mintha az utcan setalnanak el egy hajlektalan mellett, holott egy orszagrol van szo.

Borups Nepfoiskola.

Nagyon felporogtek az esemenyek. Dan billentyuzettel tudositok most. Ma delelott tartottunk egy prezentaciot a Klimanagykovetek kepzeserol az alternativ klimaforum egyik hivatalos helyszinen a Borups Nepfoiskolan kb 50 diaknak. A suli Koppenhaga belvarosaban talalhato a parlament kozeleben. Az a kulonlegessege, hogy muveszeti fokusza van. Sajat mozija, vagoszobaja is van. Video, design kurzusokat inditanak, es megegy sajatsaga, hogy nem bent lakasos, mint az osszes tobbi nepfoiskola.
3 oras programot szerveztunk. Az elso egy ora volt a mienk a Crossing Borders-szel, ahol tanulok. Tegnap ejjel meg javaban dolgoztam Hanaval a jemeni baratnommel, hogy egy kreativ anyagot hozzunk ossze.

Vegul egy kis szkeccset csinaltunk, ahol is mint ket baratno ultunk egy kavezoban es beszelgettunk az elmenyeinkrol, mit tanultunk a Klima nagykovetek kepzesen, es hogy letrehoztunk egy Online Klima magazint. A szunetre egy kis jatekos feladatot hoztam a Yesmen-tol kolcsonozve. "positive news, positive imagination" Kinyomtattam a New York Times fejlecet egy poszterre es arra kertem az embereket, hogy irjanak pozitiv headline-okat a COP 15 kimenetelerol, ami lehet nagyvonalu is, mint, hogy "Obama elkotelezte magat a klimaadossag fizetesere." vagy lokalis problemat kezelo, mint "automentes vasarnapok", "ingyenes tomegkozlekedes Koppenhagaban"...

Majd egy csoport jatekot jatszottunk, amire meghivtam Clayton facilitalni. Egy tanmeset jatszottunk el a globalis klimavaltozasrol, amibe minden resztvevonek volt szerepe. A mese szereploi a fak, allatok, vizi teremtmenyek a nelkulozok versus a politikusok, uzletemberek es media. A mese arrol szol, hogyan szenvednek az elobbiek, az utobbiak rovidtavu erdekei miatt.

A masodik reszben a 350.org kampany magyar koordinatorat Varga Juditot, es a Messzalato Egyesulet onkentesit hallgattuk a kampanyrol, sikerekrol, hogyan tovabbrol.

Az utolso reszben a dan iskolatarsaim akik a World on Fire programon tanulnak keszitettek egy szinhazba csomagolt kampanyt a Greenwash-rol. Egy Klimabirosagot allitottak fel, amiben egy fantom ceget a Danergy-t eliteltek hamis kornyezeti PR miatt. Nagyon faszan csinaltak meg. Volt podium, biro parokaban, ugyved es nyomozok is.

Hat igy telt izgalmasan a delelottom. Du. pedig nyargaltam at a Klimaforumra.

2009. november 19., csütörtök

How I consume the Media?

I don't watch TV, because I feel it's so agressive in many way and people can be addict on. The news are always about conflicts, cheating, natural catastrophe. In a way it keeps peoples's mind in a continous state of fearing, or the worse in apathy. In that state of mind, people are easily get being manipulated at all the time. They consumes opinions from the talkshows, ideologies from the political shows, lifestyle from the series and advertisements. If you turn on the TV, it's really hard to stop and run away from all the shits. The ownership of Magazines, Papers and TV Channels are very concentrated. The Mainstream media is just about making profit and power, not to get you to be informed. They are so manipulating. All the system is a big bubble, the price of 1 second advertising time is outrageuosly huge amount.
I prefer to read weekly newspaper. I get used to read 3 type of newspapers in Hungary to have a coverage of all political sides and get some objectivity. It's a fun to explore the political line, and how the news can be served in totally different way. And I can filter them more easily than the TV. But what I really like to read, are the alternative media sites, like Indymedia or several blogs, and I've also started my own blog. I think it's the best way to know about the reality through the ordinary people's opinion.
What is Indymedia?
"The Independent Media Center is a network of collectively run media outlets for the creation of radical, accurate, and passionate tellings of the truth. We work out of a love and inspiration for people who continue to work for a better world, despite corporate media's distortions and unwillingness to cover the efforts to free humanity."
http://www.indymedia.org
You can reach in many languages and you can edit it freely if you want.

Today's post was inspired of my studies about Global Media at Crossing Border Group.

2009. november 8., vasárnap

Politika, kormányzó párt vs. kurd párt

A programunk részeként meglátogattuk a kormányzó AKP (Igazság és fejlődés pártja) és a DTP (kurd párt) helyi képviselőit Van-ban.

Van-ban a DTP 56%-ot ért el a helyi választásokon, ami kevesebb, mint korábban. Ennek okáról kérdezve azt válaszolták, hogy a kampány alatt 52 helyi képviselőt letartóztattak azzal vádolva, hogy a PKK-t (hivatalosan terrorista szervezetnek nyilvánított párt) támogatják. Továbbá az AKP a régióban gazdasági fejlesztéssel, élelmiszersegélyekkel manipulálja a szavazókat. Egyre több katona, rendőr, hivatalnok él a városban, akik mind az AKP-t támogatják.

Elsőként az AKP-hoz érkeztünk, jól felszerelt irodájuk, előadótermük volt, ahol egy emelvényre 4 képviselőt ültettek.

Az AKP-t az 5 hónapja elindított, a kurd kisebbséget érintő reformokról kérdeztük. Nagyon propagandaízű válaszokat kaptunk. Hogy ez most az első a politikai agendájukon. A kurd helyzetet, mint problémát említették, de nem derült ki, hogy mi a probléma. De a probléma interregionális, ugyanis Irán, Irak, Szíria területén is élnek kurdok. Kiemelték a terrorizmus elleni küzdelmet, a párbeszéd elindítását az érintett államok között. Továbbá a civil szervezetekkel és pártokkal való találkozókat. A folyamat persze teljesen átlátható. Csak az ellenpárt CHP (Köztársaság és Emberek Pártja) negatív hozzáállása akadályozza a reformok végrehajtását. A probléma 25 éve tart. A CHP csak a politikai előnyök megszerzése érdekében áll ellen.

Mik azok a reformok?:
Engedélyeztek egy kurd TV állomást az állami TV-n a TRT6-ot. Az egyetemeken lehetőség a kurd, mint idegen nyelvi tárgy oktatására.

Ezután meglátogattuk a helyi kormányzó kurd párt (DTP) képviselőit. Ahogy az épületbe értünk, bezsúfolódtunk egy terembe és a beszélgetőpartnereink egy szinten velünk foglaltak helyet, ami rögtön szimpatikus volt. Továbbá az is, hogy a DTP-nek van egy női tagozata, és annak egy képviselője is ott ült.

A politikájuk megegyezik a PKK-éval, akit hivatalosan terroristaszervezetnek nyilvánítottak Törökországban, és megszüntették a pártot. A vezetőjét börtönbe zárták, és gerilla tagjai a hegyekben bújnak meg, és harcolnak a felszabadulásért. A PKK a 70-es években alakult, amikor a kurdok a környező országok elnyomása alatt álltak, és lehetetlen volt a számukra a politizálás harc nélkül. A PKK megágyazott a DTP-nek, aki ugyanazt a politikát követi legális módszerekkel.


Náluk is a reformokkal indítottunk. Mit akarnak a kurdok képviseletében elérni?:

-Önálló adminisztrációt szeretnének a nemzetközi jog alapján.
-Az alkotmány megváltoztatását, hogy a kurdok megjelenjenek benne.
-A kurd identitás fejlesztését.
-A kormányzat tekintse a kurdokat kurdoknak.
-Engedje gyakorolni a kultúrát, tradíciót.
-Párbeszédet akarnak, nem háborút.
-Mindenhol beszélhessék a kurd nyelvet.
-Sajtószabadságot az újságírók bebörtönzésének, és a lapok bezárásának leállítását.

Az AKP reformjavaslatáról kérdezve azt felelték, hogy elsősorban a kurdok küzdelmének eredménye, másodsorban az EU és az USA nyomására indították.
Törökország nem lehet az EU tagja a kurdok ügyének megoldása nélkül.

A fő problémájuk, hogy a kurd érdekeket képviselő DTP és PKK bevonása nélkül csinálják. Az AKP azt várja, hogy az általuk rajzolt keretben cselekedjenek a kurdok. Például a nemrégiben indított új kurd nyelvű TV adás masszívan cenzúrázott, kritikus kurd vélemények egyszerűen nem kerülnek adásba.

Folyt köv.